Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a
Kartali Tenisz Klub
korábbi
módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya
a Budapest Környéki Törvényszék 27.Pk.60.375/1998/8 számú végzésének megfelelően
(változások félkövér, dőlt, aláhúzott jelöléssel)
A
Kartali Tenisz Klub
Alapszabálya
(változások félkövér, dőlt, aláhúzott jelöléssel)
A
Kartali Tenisz Klub
Alapszabálya
1. Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve lakóhelye, vezető tisztségviselők:
1.1. Az Egyesület neve: Kartali Tenisz Klub (a továbbiakban: „Egyesület”)
Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1.2. Az Egyesület székhelye: 2173 Kartal, Rákóczi út 75.
1.3. Az Egyesületi tagok neve, lakóhelye (székhelye): a jelen alapszabály mellékletét képező tagjegyzék szerint.
1.4. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
a) Varga László – az egyesület elnöke
lakcíme: 2173 Kartal, Rákóczi út 75.
anyja neve: László Julianna
b) Sőregi Anett – az egyesület elnökségi tagja
lakcíme: 2173 Kartal, Kodály Zoltán utca 29.
anyja neve: Lados Terézia
c) Kovács Zoltán – az egyesület elnökségi tagja
lakcíme: 2173 Kartal, Kun utca 32.
anyja neve: Moór Magdolna
2. Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása
2.1. Az Egyesület célja:
Kartalon és a környező településeken élő magánszemélyek, valamint közületek és gazdasági egységek köréből olyan közösség létrehozása, amely a teniszt, mint szabadidősportot támogatja, népszerűsíti a rendszeres testedzés, sportversenyek széleskörű biztosítása érdekében.
Az egyesület szolgáltatásait térítés ellenében a tagokon kívül bárki más is igénybe veheti.
A szervezet céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg
- A tenisz műveléséhez szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása.
- Kartal községen belül teniszpályák létesítése, fejlesztése.
- Sportrendezvények, versenyek szervezése.
- Együttműködés egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és jogi szervezetekkel.
- Pályázatok készítése a célok megvalósításának anyagi fedezetének biztosítása érdekében.
2.2 Az egyesület, közhasznú jogállása tekintetében
a) az alábbi közhasznú tevékenység(ek)et folytatja,
sportolási lehetőség térítésmentes biztosítása a helyi általános iskolások és óvódások részére is
(Ezen tevékenység a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti oktatási és köznevelési közfeladathoz kapcsolódóan minősül közhasznú tevékenységnek)
valamint
b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú
szolgáltatásaiból;
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában
meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
e)közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése
3.1. Az Egyesület tagjai
Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt.
Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
Az Egyesületnek kizárólag rendes tagjai vannak.
A rendes tag a 3. 4. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik.
3.2. Tagsági jogviszony keletkezése
A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba-vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.
3.3.A tagok joga és kötelességei
Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
·Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,
·Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket,
·Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,
·Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
·jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
.
·Kötelesek belépéskor díjat, majd tagdíjat fizetni
·Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni
·Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek, ezen belül is különösen kötelesek a pályák használati rendjét a működési szabályzatban leírtak szerint betartani.
3.4.Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
1.a tag kilépésével
2.a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
3.a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.
Az egyesületi jogviszony a közgyűlés által felmondható, ha az egyesületi tag három hónapig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának közgyűlés általi felmondhatóságára - figyelmeztetni kell.
4. a tag kizárásával
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén (pl. szándékos rongálás) a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
3.5. A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.
3.6. A tagsági jogviszony megszűnése nem eredményez gazdasági jellegű igényt és elszámolást. Kilépés esetén a távozó tag az elnökség felé javaslattal élhet helyére történő új tag felvételére. Közeli hozzátartozó részére a tagsági jog átruházható.
A tagdíjat a következő évre, az évente rendezett közgyűlésen szavazzák meg a tagok, és azt készpénzben kell a tagoknak, december 31-e napjáig befizetni. A tagdíj mértéke jelenleg évi 6.000,- Ft/fő.
4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre , valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
4.1. Közgyűlés
4.1.11 Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
4.1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
·Az Alapszabály megállapítása és módosítása,
·Az éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása
· éves beszámoló elfogadása
· A vezetőség éves beszámolójának - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása
· Az Elnök, és az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása
· A vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint felettük a munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
· Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.
· A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
· A tagnyilvántartás rendjének meghatározása,
· Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
· A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
· A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
· A végelszámoló kijelölése.
A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (l5) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az egyesület székhelyén történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
·közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye
·közgyűlés időpontja
·közgyűlés helye
·napirendi pontok
·figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
.
4.1.3. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem
nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
4.1.4. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
4.1.5. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.
4.1.6. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja.
Minden 18. életévét betöltött rendes tagot egy szavazat illet meg.
4.1.7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent.
Határozatképtelenség esetén a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.
4.1.8. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani. Ezen személyeket a jelenlévő tagok egyszerű többséggel választják.
4.1.9. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
4.1.10. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.
4.1.11. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.
4.1.12. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4.1.13. Az egyesület a közgyűlési határozatokról jegyzéket vezet, melyből megállapíthatónak kell lennie a határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának (és ha lehetséges, személyének).
A határozatok az egyesület működési helyét jelentő Császár utcai teniszpályán a meghozatalától számított 3 napon belül kifüggesztésre kerül.
Az egyesület működésével kapcsolatos iratai nyilvánosak, abban bárki, előzetes bejelentés után betekinthet és saját költségére másolatot készíttethet.
Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje
4.2.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői
az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
4.2.2. Az Elnökség tagjai: az Elnök és 2 elnökségi tag.
4.2.3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, 5 éves határozott időtartamra. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
4.2.4. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.
4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
A közgyűlés összehívása
Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely elnökségi tagot meghatalmazhatja.
4.2.7. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedül jogosult.
4.2.8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább nyolc (8) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti.
Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke (ha van ilyen) a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
4.2.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van.
Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.
4.2.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.
4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.
4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre:
- a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
- az Egyesület képviselete,
- az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
- irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
- gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
- mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
4.2.15. Az Elnökségi tagok feladatai és hatásköre:
· az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján.
· gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,
· biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,
· végzik az Egyesület levelezését.
· az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;
· a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;
· az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való közreműködés;
· ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza.
· nyilvántartja a vezető szervek határozatait
· Az Egyesületvezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,
· biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést
· az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik
4.3. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések
Megszűnik a tisztségviselői megbízás:
a) visszahívással,
b) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
c) lemondással,
d) elhalálozással,
e) az egyesületi tagság megszűnésével.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
· Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
· Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
· A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
· Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
· Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya
alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok:
A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának,
a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
4.1.10. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.
4.1.11. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.
4.1.12. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4.1.13. Az egyesület a közgyűlési határozatokról jegyzéket vezet, melyből megállapíthatónak kell lennie a határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának (és ha lehetséges, személyének).
A határozatok az egyesület működési helyét jelentő Császár utcai teniszpályán a meghozatalától számított 3 napon belül kifüggesztésre kerül.
Az egyesület működésével kapcsolatos iratai nyilvánosak, abban bárki, előzetes bejelentés után betekinthet és saját költségére másolatot készíttethet.
Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje
4.2.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői
az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
4.2.2. Az Elnökség tagjai: az Elnök és 2 elnökségi tag.
4.2.3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, 5 éves határozott időtartamra. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
4.2.4. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.
4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
A közgyűlés összehívása
Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely elnökségi tagot meghatalmazhatja.
4.2.7. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedül jogosult.
4.2.8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább nyolc (8) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti.
Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke (ha van ilyen) a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
4.2.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van.
Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.
4.2.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.
4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.
4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre:
- a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
- az Egyesület képviselete,
- az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
- irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
- gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
- mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
4.2.15. Az Elnökségi tagok feladatai és hatásköre:
· az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján.
· gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,
· biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,
· végzik az Egyesület levelezését.
· az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;
· a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;
· az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való közreműködés;
· ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza.
· nyilvántartja a vezető szervek határozatait
· Az Egyesületvezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,
· biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést
· az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik
4.3. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések
Megszűnik a tisztségviselői megbízás:
a) visszahívással,
b) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
c) lemondással,
d) elhalálozással,
e) az egyesületi tagság megszűnésével.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
· Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
· Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
· A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
· Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
· Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya
alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok:
A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának,
a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4.5 A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.
4.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
4.7. Az egyesület működésével kapcsolatos egyéb tisztségviselők:
Az egyesület gazdasági vezetője: Bognár József (2173 Kartal, Dobó utca 2.)
Az egyesület pénztárosa: Szőke Erzsébet (2173 Kartal, Dózsa köz 13.)
Az egyesület létesítményfelelőse: Szászi József (2173 Kartal, Baross utca 100.)
Az egyesület verseny-és utánpótlás szervezője: Braun Krisztián (2170 Aszód, Falujárók útja 5/19. 4. emelet 4.)
5. A választás szabályai
5. 1. Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket határozatlan időtartamra választja.
5. 2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
5.3. A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi
Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.
5.4. A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
5.5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.
5.6. Jelölés
Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, további két elnökségi tag, gazdasági vezető) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.
5.7 A választás menete:
a) a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás
b) a választás kezdetén 5 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani
c) a választás kétfordulós és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik,
d) az első forduló után a kieső elnök-jelöltek automatikusan felkerülnek az elnökségi tagok- póttag -jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják.
e) valamennyi egyesületi tag egy szavazati jog illeti meg.
f) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat
g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták
h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek
vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.
6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott elnökségi tagok a Határozatok Könyvében vezetik. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata
(E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba
lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták
meg a határozatot.
6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.
6.3.Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére – másolatot készíthessen.
6.4 Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.
6.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.
6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.
6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.
6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.
6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:
·Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,
·Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.
6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.
6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.
7. Az Egyesület gazdálkodása
7.1. Az Egyesület bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a
költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől
származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint
kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett
bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül
kapcsolódó költségek;
c)az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az
adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a
több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési
leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és
a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
7.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.
7.3. Az egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok:
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
8. Az Egyesület megszűnése
Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
9. Egyéb rendelkezések
9.1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Kartal, 2015. április 1.
Varga László
Elnök
4.5 A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.
4.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
4.7. Az egyesület működésével kapcsolatos egyéb tisztségviselők:
Az egyesület gazdasági vezetője: Bognár József (2173 Kartal, Dobó utca 2.)
Az egyesület pénztárosa: Szőke Erzsébet (2173 Kartal, Dózsa köz 13.)
Az egyesület létesítményfelelőse: Szászi József (2173 Kartal, Baross utca 100.)
Az egyesület verseny-és utánpótlás szervezője: Braun Krisztián (2170 Aszód, Falujárók útja 5/19. 4. emelet 4.)
5. A választás szabályai
5. 1. Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket határozatlan időtartamra választja.
5. 2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
5.3. A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi
Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.
5.4. A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
5.5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.
5.6. Jelölés
Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, további két elnökségi tag, gazdasági vezető) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.
5.7 A választás menete:
a) a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás
b) a választás kezdetén 5 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani
c) a választás kétfordulós és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik,
d) az első forduló után a kieső elnök-jelöltek automatikusan felkerülnek az elnökségi tagok- póttag -jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják.
e) valamennyi egyesületi tag egy szavazati jog illeti meg.
f) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat
g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták
h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek
vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.
6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott elnökségi tagok a Határozatok Könyvében vezetik. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata
(E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba
lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták
meg a határozatot.
6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.
6.3.Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére – másolatot készíthessen.
6.4 Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.
6.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.
6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.
6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.
6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.
6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:
·Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,
·Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.
6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.
6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.
7. Az Egyesület gazdálkodása
7.1. Az Egyesület bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a
költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől
származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint
kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett
bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül
kapcsolódó költségek;
c)az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az
adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a
több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési
leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és
a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
7.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.
7.3. Az egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok:
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
8. Az Egyesület megszűnése
Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
9. Egyéb rendelkezések
9.1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Kartal, 2015. április 1.
Varga László
Elnök